ÜNNEPEK

 

  • Január – Boldogasszony hava, Télhó, Fergeteg hava

A hónap névadója Janus (Ianus), a kezdet és a vég istene. A régi, tíz hónapot számláló római naptárban még nem szerepelt, februárral együtt csak az i. e. 700 körüli naptárreform idején jelent meg. A népi kalendárium szerint január Boldogasszony vagy Nagyboldogasszony hava – a katolikus egyház karácsony nyolcadnapján, január 1-jén tartja Szűz Máriának, Jézus anyjának ünnepét.

Az év kezdetét a rómaiak előbb márciustól, majd szeptembertől számították. Feltehetően a később bevezetett január névadójának, Janusnak, a kezdet istenének köszönhető, hogy áttértek a január 1-jei évkezdetre – ettől kezdve a római konzulok ezen a napon foglalták el hivatalukat.

A hónap – és az év – első napjához megszámlálhatatlan néphagyomány kötődik, amelyek közös vonása, hogy ennek a napnak a cselekedetei kihatnak a soron következő év történéseire is. Az idők során a szilveszteri és újévi szokások jórészt összemosódtak, az évbúcsúztatás és az újesztendő köszöntése egyetlen vidám, zajos ünneplésben nyilvánult meg. A leginkább élő hagyományok közé tartozik a szilveszteri-újévi lencseevés – aki ezt teszi, annak a következő évben nem ürül ki a pénztárcája. (Tekinthetjük ezt akár a fogyasztói társadalom és a civilizációs környezet hagyomány-szelekciós hatásának is – arra például viszonylag kevesen figyelnek, hogy az év első napjának hajnalán elsőként mosakodjanak a kútból húzott friss vízben, hogy aztán egész évben frissek, egészségesek maradjanak.)

unnep1
A hónap jeles napjai közé tartozik január 6. Vízkereszt: a karácsonyi ünnepkör vége, egyúttal a farsang kezdete. Fontos nap még január 22. Vince napja, amit főként szőlőtermő vidékeken tartanak számon, valamint január 25. Szent Pálra, azaz Pál apostolra, még pontosabban életének fontos eseményére, a „pálfordulásra” emlékező nap.

A januárról szóló népi mondóka útmutató az időjárás előrejelzéséhez és a termésjósláshoz:

Pálnak fordulása
Fél tél elmúlása
Piroska napján a fagy
Negyven napig el nem hagy.
Ha fénylik a Vince,
Megtelik a pince.
A ködös január
Nedves tavasszal jár.

A mondókában szereplőkön kívül az időjós napok közé számít Vízkereszt is: ha enyhe az idő, az még nagy hidegeket jelez. Január 13. Veronika napja a hagyomány szerint egyben az év leghidegebb napja; 17-én „ha esik, Szent Antal elviszi a szénát”; a 18-i „fagyveszélyes” Piroska napról a mondóka is megemlékezik. Ágnes napja 21-én már a másnapi Vincéhez kötődik: „ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince”. És természetesen Szent Pál napjának is van időjárási üzenete: „Ha fényes Szent Pál, minden termés szépen áll. Ha Pál fordul köddel, jószág hullik döggel.”

 

  • Szokásos név

Egyházi név

Évszak szerinti név

Hagyomány vagy 
időjárás szerinti név

Január

Boldogasszony hava

Télhó

Fergeteg hava

Február

Böjtelő hava

Télutó

Jégbontó hava

Március

Böjtmás hava

Tavaszelő

Kikelet hava

Április

Szent György hava

Tavaszhó

Szelek hava

Május

Pünkösd hava

Tavaszutó

Ígéret hava

Június

Szent Iván hava

Nyárelő

Napisten hava

Július

Szent Jakab hava

Nyárhó

Áldás hava

Augusztus

Kisasszony hava

Nyárutó

Új kenyér hava

Szeptember

Szent Mihály hava

Őszelő

Földanya hava

Október

Mindszent hava

Őszhó

Magvető hava

November

Szent András hava

Őszutó

Enyészet hava

December

Karácsony hava

Télelő

Álom hava

 

  • Szűz Mária Isten Anya –  Isten szülő ünnepe (január 1.).
  • Boldogasszony eljegyzése (január 23.).
  • Gyertyaszentelő Boldogasszony vagyis Boldogasszony tisztulása (február 2.).
  • Gyümölcsoltó Boldogasszony vagyis az Üdvözítőnek Mária méhében való fogantatása, az angyali üdvözlet ünnepe. A Keleti Egyház 550-től, míg Rómában a 7. századtól ünneplik. (Március 25. - éppen 9 hónappal karácsony előtt).
  • Sarlós Boldogasszony vagyis Mária látogatása Erzsébetnél. 1263-ban a ferences rendekben vezették be az ünnepnapot. Ma csak Németországban és Magyarországon ünneplik az eredeti ünnepnapot. (július 2.).
  • Kármelhegyi boldogasszony napja. Eredetileg csak a karmelita rend ünnepelte, annak a legenda okán, hogy a rend generálisa Stock Simon megkapta a skapulárét Szűz Máriától. 1726-tól viszont elterjedt a római egyházban (július 16.).
  • Havas Boldogasszony Liberius pápa alatt Rómában történt csoda /havazott/ emlékünnepe. A legenda szerint nyár közepén Mária az Esquilinuson jelölte ki emléktemploma - (a Santa Maria Maggiorét 435-ben szentelték fel) - helyét havazással (augusztus 5.).
  • Nagyboldogasszony napja, vagyis Mária mennybevétele (augusztus 15.). Ez a Szent Istvántól Magyarország védőasszonyává, (Patrona Hungariae) tett Boldogságos Szűz legnagyobb ünnepe, melyet Mennybevitelnek is szokás nevezni, Krisztus anyjának halálára, feltámadására és megdicsőülésére emlékezünk. Azt hirdeti, hogy Isten „felvitte” Szűz Máriát lelki és testi valóságának teljességében Krisztus mennyei országába: azaz Jézushoz hasonlóan közvetlenül „szállt” fel a mennyekbe. XII. Piusz pápa1950-ben ezt a régi hitbéli meggyőződést - hogy testével és lelkével együtt felvétetett a mennybe -, mint hivatalos hitvallást (dogmát) hirdette ki.) Az efezusi zsinat után kezdi ünnepelni a keleti Egyház, a római pedig a 7. századtól.
  • Kisboldogasszony vagyis Mária születése napja. I. Szergiusz pápa ünnepelte először a VII. század végén. (szeptember 8.).
  • Mária neve napja, Kisasszony napjára következő vasárnap, tehát (szeptember 8. és 15.) között. Az eredetileg spanyol ünnepet XI. Ince pápa vezeti be a törökökön aratott 1683-as bécsi győzelem emlékére.
  • A Boldogságos Szűz hét fájdalmának ünnepe. Egyes német városok a 15. századtól, a szerviták 1667-től ünneplik. VII. Piusz pápa 1814-ben Napóleon kiszabadulásának emlékére teszi általánossá az ünnepet. (szeptember 15.)
  • Fogolykiváltó Boldogasszony (szeptember 24.).
  • Rózsafüzér királynője, a rózsafüzért imádkozó híveket segítő Szűz Mária ünnepe október 7-én
  • Boldogasszony bemutatásának (Praesentatio B. M. V.) ünnepe. A jeruzsálemi Mária-templom felszentelésének ünnepe a 6. századtól. (november 21.)
  • Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepe (december 8.). A dogmát IX. Piusz pápa hirdette ki az "Ineffabilis Deus" pápai bullában 1854-ben. (Ez a Boldogságos Szűz édesanyjában, Szent Annában való szeplőtelen, vagyis eredendő bűnnélküli fogantatására vonatkozik, s nem Mária szűzen való fogantatására.)
  • Körnaptár:

unnep2

Támogatóink:

banner2