FESZTY ÁRPÁD

 

arpa1

Feszty Árpád (született: Rehrenbeck Árpád Szilveszter, Ógyalla, 1856. december 21. – Lovrana, 1914. június 1.) magyar festőművész.


A jeles magyar piktor Komáromban, Pozsonyban és Budán tanult. 16 éves korában kirakták a Budai Főreáltanodából, mert több társával a hivatalos politikai nézetekkel ellentétes szellemű művészeti kört alapított. Ahogy ma a kalandvágyó fiatalemberek figuránsnak állnak, akkoriban a lázadó kamaszok leginkább vándorszínésznek mentek. Feszty is négyökrös szekéren járta az országot és próbálgatta művészszárnyait. 1874-ben némileg megkomolyodva Münchenbe ment, ahol főleg a képtárakat tanulmányozta. Müncheni tartózkodása alatt ismerkedett meg Kubinski lengyel festővel, aki maga mellé vette és önállóan foglalkoztatta. Ekkor már rajzolt és festett. Tehetségét hamar el- és felismerték, egy tájképe keltett feltűnést és hozta el neki a sikert. Állami ösztöndíjat kapott.

arpa2

Tanulmányai folytatása céljából Párizsba ment, és 1878-ban a világ művészetének fővárosában nemzetközi világtárlaton Delelő című képével nagy népszerűségre tett szert. Majd Velencébe utazott, ahol lagúna-képeket festett. Velencei tartózkodása nagyon jó hatással volt művészetének fejlődésére, s amúgyis eleven színérzéke tovább fejlődött.

Hazatérvén, ógyallai műtermében egy monumentális képet készített, a Pusztai találkozás télen című alkotást, mely felkeltette iránta a művészeti körök komoly érdeklődését. 1880-ban ösztöndíjat nyert, és három évig Bécsben tartózkodott, ahol Lichtenfels iskolájában tanult. Itt festette Golgota című híres képét, melyet csakhamar újabb vallási tematikájú képei követtek, a Levétel a keresztről és a Szent Gellért.

Feszty Árpád lassan a kor két legdivatosabb festőjének egyikévé vált. [A másik Munkácsy Mihály volt.]

Lyka Károly 1914-ben a Művészet című folyóiratban értő tanulmányt tett közzé Feszty Árpádról, melyben a kor legnagyobbjai között pontosan kijelöli a helyét. Írása szerint Feszty festői tehetségét tetézte „elragadó izzó vére, elméssége, törzsgyökeres magyar zamatú esze járása… rajongó szeretete a tanya élete és a tanya nótái iránt duplán érvényesült abban az időben, amidőn a népszínmű virágkorát élte.”

A magyar festőművészet egyik fénykorát jelentő 19. század, a romantika, a historizmus, a közvetlenül a szecesszió előtti időszak szellemi pezsgése igen termékenyen hatott a kor alkotóira. Feszty Árpád képeiben legyen az tájkép, életkép, történelmi vagy vallásos kép, ott vibrál valami valóságon túli feszültség.
„Csupa-tűz líra volt, de ő is abban a felfogásban nevelkedett és élt, amely az epikában látja a legmagasabb rangot.” A festőnek bőven volt alkalma történeteit megmutatni: csak a budapesti operaházban kilenc nagyméretű faliképét csodálhatjuk meg.

Feszty Árpád munkái közül a legnevezetesebb a ma Ópusztaszeren ékeskedő a Magyarok bejövetele című monumentális festménye.

arpa3

Jellemző ereje különösen zsánerképekben domborodott ki (Kárvallottak, Bányaszerencsétlenség). Ő festette az Operaház és a Törvényszéki Palota faliképeit is.

1896-ban a millennáris kiállításra festette a Magyarok bejövetele című hatalmas diorámáját. Ekkor festette a Bánhidi csata és a Zsolt vezér eljegyzése című képeit is a Komárom és Bihar vármegyék számára.
Ezt követően hosszabb ideig Firenzében tartózkodott nejével, Jókai Mór fogadott leányával. Itt festette Krisztus temetése című triptichonját, amelyet 1903-ban Budapesten állított ki, majd nemzetközi körútra indította. 1906-ban III. osztályú vaskorona renddel tüntették ki.

Festészeten kívül irodalommal is foglalkozott. Könyve 1897-ben jelent meg Budapesten, Az én parasztjaim címmel.

                                                                                                             

Jókai Mór

Feszty Árpádnak apósa, Jókai Mór javasolta az ötletet, hogy a bibiliai özönvíz helyett inkább a magyarok bejövetelét fesse meg.

Ásvai Jókai Móric (Komárom, 1825. február 18. – Budapest, Erzsébetváros, 1904. május 5.) regényíró és politikus, a magyar romantikus próza legnagyobb alakja.
Az indíttatást számára Dumas, Sue, Victor Hugo regényei adták. Műveit nem lehet azonban egyetlen stíluskategóriával karakterizálni. Bori Imre kutatásai mutatták ki, hogy alkotásai sokféle szállal kapcsolódnak a romantikát követő új irányzatokhoz is. Az impresszionista tájfestészet elemeit láthatjuk a ‘Mire megvénülünk’ piktúráiban. Több Jókai-regény fontos szervezőelve a naturalizmus által oly kedvelt átörökléstan (pl.: Az arany ember). A naturalizmus által kedvelt folklórmotívumok, illetve a fonografikus hűség jellemző a Szegénygazdagok, Az új földesúr című regényeire.
Nehezen szétválasztható egymástól a késő-romantika és a szecesszió világképe. Az arany ember nemcsak a magyar romantikus próza legkiemelkedőbb alkotása, hanem sok szempontból az első magyar szecessziós regény is.
Jókai a magyar nyelv egyik legnagyobb művésze, s a sajátos Jókai-stílus rendkívül sokféle stílusrétegből tevődik össze, illetve sokféle közlésmódot, beszédhagyományt ötvöz. Sajátja a jogi végzettséggel is összefüggő, a klasszikus retorika alakzatain formálódott szónokias beszédmód. Különösen leírásaiban a romantika hömpölygően zenei stíluseszménye az uralkodó. Párbeszédei – a közlés funkciójától függően – életteliek. Sokféle szókincsrétegből merít: a latinos alapozottságú hivatalos-jogi nyelv lexikája éppúgy sajátja, mint a tudatosan használt népnyelvi fordulatok, szólások és szólásmondások.

Fontosabb művei:
A kőszívű ember fiai; Az arany ember; Egy magyar nábob; Kárpáthy Zoltán; Szegény gazdagok; Fekete gyémántok; És mégis mozog a föld!


Jókai Róza

arpa4

Feszty Árpádné magyar festő, író, ő festette a Feszty-körképen látható sebesülteket és halottakat.
Jókai Róza 1861. február 19-én született Pesten. Anyjának korai halála után Laborfalvi Róza férje, Jókai Mór fogadta örökbe. Budapesten Székely Bertalantól és Lotz Károlytól tanult festeni, majd a müncheni festőakadémián Liezen-Mayer Sándor tanítványa volt. 1888-ban férjhez ment Feszty Árpád festőművészhez. Kiállításokon gyakran szerepeltek arcképeket és alakos életképeket ábrázoló festményei.

Forrás:

http://manda.blog.hu/2014/06/01/feszty_arpad_a_tortenetfesto
http://eletrajzok-sysy.blogspot.hu/2011/09/feszty-arpad-festomuvesz.html
http://www.mke.hu/lyka/13/289-296-feszty.htm
http://hu.wikipedia.org/wiki/Feszty_%C3%81rp%C3%A1d

http://www.literatura.hu/irok/romantik/jokai.htm
http://www.doksi.hu/faces.php?order=DisplayFace&id=19
http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%B3kai_M%C3%B3r#.C3.8Dr.C3.B3i_p.C3.A1lyafut.C3.A1s.C3.A1nak_kezdete

http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%B3kai_R%C3%B3za
http://eletrajzok-sysy.blogspot.hu/2011/09/jokai-roza-muvei.html

Támogatóink:

banner2