A FESZTY-KÖRKÉP FESTŐI

 

Feszty Árpád

Magyar festőművész, a Feszty-körkép vászonra festésének ötlete tőle származik. 1874-ben Müncheni tartózkodása alatt ismerkedett meg Kubinski lengyel festővel, aki maga mellé vette és önállóan foglalkoztatta. Ekkor már rajzolt és festett. Tehetségét hamar el- és felismerték, egy tájképe keltett feltűnést és hozta el neki a sikert. Jellemző ereje különösen zsánerképekben domborodott ki (Kárvallottak, Bányaszerencsétlenség). Ő festette az Operaház és a Törvényszéki Palota faliképeit.1896-ban a millennáris kiállításra festette a Magyarok bejövetele című hatalmas diorámáját. Ekkor alkotta meg a Bánhidi csata és a Zsolt vezér eljegyzése című képeit is a Komárom és Bihar vármegyék számára.

Feszty Árpád festményei:

fest1

1. ábra: Feszty Árpád: A Golgota – Szépművészeti Múzeum

fest2

2. ábra: Feszty Árpád: Sirató asszonyok Krisztus sírjánál

fest3

3. ábra: Feszty Árpád: Pieta

fest4

4. ábra: Feszty Árpád: Zsolt vezér eljegyzése


Jókai Róza

Feszty Árpád felesége szintén magyar festőművész volt. Többek között ő is részt vett a Feszty-körkép elkészítésében, az ő kezének jegyeit hordozza a képen a halottak és a sebesültek ábrázolása. Budapesten Székely Bertalantól és Lotz Károlytól tanult festeni, majd a müncheni festőakadémián Liezen-Mayer Sándor tanítványa volt. Kiállításokon gyakran szerepeltek arcképeket és alakos életképeket ábrázoló festményei.
fest5

1. ábra: J.R.: A vörös hajú lány

fest6

2. ábra: J.R.: Jelenet kentaurokkal

A tájkép részek festői

  • Mednyánszky László

Báró Mednyánszky László magyar festő és grafikus műveinek három fő csoportja van a műfajok szempontjából: tájképek, csavargóképek és katonaábrázolások. Az első világháború harctereiről százával készítette jegyzeteit, melyekből képek, festmények születtek. A halottak álomba merültnek látszanak, az erdőszélt, mint vadvirágok lepik el a katonasírok fehér keresztjei. Mélységes humanizmussal ábrázolja az emberi esendőséget és kiszolgáltatottságot.

fest7

3. ábra M.L.: Az öreg csavargó (1880)

fest8

4. ábra M.L.: Katonák (1914-18)

fest9

5. ábra M.L.: Itatás

  • Ujváry Ignác

Ujváry Ignác magyar festő, aki részt vett, sőt egy ideig vezető szerepet játszott a budapesti művészeti életben is. Tanított az Iparművészeti Iskolán, díszleteket készített a Magyar Állami Operaház és a Nemzeti Színház részére, rendszeresen írt cikket Ambrozovics Dezső Műcsarnok című folyóiratába.

Az ácsműhelyben pihenő, gyermeki Jézust ábrázoló Mária a Jézussal című Madonna-képéért 1894-ben elnyerte a Műbarátok Körének díját, István király szentté avatása című festményéért pedig, melyet Recsk község számára készített, Ipolyi Arnold-díjat kapott.

fest10

6. ábra U.I.: Felhős táj (1910)

fest11

7. ábra U.I.: Falurészlet

  • Spányi Béla

K. Spányi Béla, Spányi Béla magyar festőművész főleg tájképeket alkotott. Jelentős megbízásai között volt az Országház éttermének díszítése, valamint a Feszty-körkép kidolgozásában is részt vett.

fest12

8. ábra S.B.: Árnyas folyópart

fest13

9. ábra S.B.: Téli naplemente

A csoportjelenetek és egyes alakok alkotói

  • Vágó Pál

Vágó Pál magyar festőművész.
A millenáris ünnepségek idején (1896 körül) igen foglalkoztatott festő volt, amely bizonyítottan nagy mesterségbeli tudásának és az ezzel párosuló nagy teljesítőképességének volt köszönhető. Kivette részét a 21 kötetes „Az Osztrák–Magyar Monarchia Írásban és Képben” c. sorozat illusztrációinak előkészítésében. Freskókat is festett a jászapáti templomban és a volt Ludovika Akadémián.
A legmagasabb kitüntetést A huszárság diadalútja c. (1899) történelmi pannója hozta meg számára, itthon Lotz-díjjal tüntették ki, Franciaországban a francia Becsületrenddel jutalmazták.

fest14

10. ábra V.P.: Szeged szebb lesz, mint volt

fest15

11. ábra V.P.: A magyar vitézek török foglyokat kísérnek

  • Pap Henrik

Pap Henrik, sóvári és oroszfalvi festőművész, grafikus.

A festés mellett a rézkarcolás technikáját is elsajátította. Elismert festővé vált, hazai és külföldi kiállításokon számos díjat nyert. 1897-ben az Országos Magyar Iparművészeti Iskolában az alakrajz tanárává, később az intézmény aligazgatójává nevezték ki.

fest16

12. ábra P.H.: 1878-ból c. festménye

fest17

13. ábra P.H.: A tavasz ébredése

A táborverési jelenetek alkotója

  • Pállya Celesztin

Pállya Celesztin olasz származású festő.
Eleinte fametszeteket készített és kőfaragással foglalkozott. Festményei főként vásári jelenetek, állatok, csendéletek és portrék. Feszty Árpád A magyarok bejövetele című körképén ő festette meg a lovakat.

fest18

14. ábra P.C.: Vásárban


A körkép további festői

  • Olgyay Ferenc

Olgyay Ferenc magyar festő.

Legértékesebbek realista szemléletű, széles előadású alföldi tájképei. Műfaj tekintetében többnyire tájképeket festett, gyakran alakokkal, állatokkal. Fő motívumait a természetből merítette. Festészetének korai időszakában hatott rá az impresszionizmus.

fest19

15. ábra O.F.: Csendélet

  • Barsy Adolf

Leginkább falfestményeket készített, főleg ebben az irányban is képezte magát, de tájképeket és portrékat is találunk művei közt.

fest20

16. ábra B.A.: Lugasban

  • Ziegler Károly

Naturalisztikus meglátású festő, a szász népéletből vett motívumokat és tájképeket, képmásokat is festett (Erdélyi nő c. képe).

  • Mihalik Dániel

Mihalik Dániel festőművész, a Szolnoki Művésztelep egyik alapítója.

Már művészeti tanulmányai kezdetén a tájképfestészet érdekelte. Főleg alföldi tájakat festett természethű felfogásban, széles ecsetkezeléssel.

fest21

17. ábra M.D.: Mező szélén

 

 

FORRÁSOK:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Medny%C3%A1nszky_L%C3%A1szl%C3%B3_%28fest%C5%91%29
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ujv%C3%A1ry_Ign%C3%A1chttp://hu.wikipedia.org/wiki/K._Sp%C3%A1nyi_B%C3%A9lahttp://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A1g%C3%B3_P%C3%A1l_%28fest%C5%91%29http://mek.oszk.hu/00800/00893/html/doc/c100365.htmhttp://hu.wikipedia.org/wiki/Pap_Henrik
http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1llya_Celesztinhttp://hu.wikipedia.org/wiki/Olgyay_Ferenc
http://www.mke.hu/lyka/13/089-096-kronika.htm
http://budapestaukcio.hu/ziegler-karoly/festohttp://hu.wikipedia.org/wiki/Mihalik_D%C3%A1niel

http://www.mke.hu/lyka/13/289-296-feszty.htm
http://eletrajzok-sysy.blogspot.hu/2011/09/jokai-roza-muvei.html
http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%B3kai_R%C3%B3za

Támogatóink:

banner2