FESZTY-KÖRKÉP TÖRTÉNETE

 

A Feszty-körkép, "A magyarok bejövetele" c. monumentális festmény Feszty Árpád festőművész körpanorámája a honfoglalásról. Az 1896-os millenniumi ünnepségek egyik legfőbb attrakciója volt, s ma az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark legnagyobb vonzereje.

Körkép

A XVIII. század végétől ismert műfaj, melynek lényege, hogy a néző egy kör alakú épület közepén lévő pódiumról egy körbefutó, festett képet lát. A festmény előtt műterepet alakítanak ki, és hanghatásokkal, zenével érik el azt, hogy úgy érezzük, valóságos tájba és korba csöppentünk.

Története

Feszty Árpád 1891-ben párizsi útja során megtekintette Jean-Baptiste-Édouard Detaille és Alphonse-Marie-Adolphe de Neuville körképét, a Napóleoni csatát.
A mű oly mértékben hatással volt Feszty-re, hogy hazatérve ő is hasonló elképzeléssel állt elő családtagjainak: a bibliai özönvíz történetét szerette volna vászonra vinni. Felesége, aki szintén festő volt, megrettent a hír hallatán, hiszen tudta mekkora költségekkel jár egy ilyen beruházás. Apósa viszont, Jókai Mór, rábeszélte vejét, hogy az özönvíz helyett fesse meg inkább a magyarok bejövetelét. Ezzel készen is állt az ötlet, a körkép témája: a honfoglalás, címe A magyarok bejövetele.

Megvalósítása

Feszty a körkép témájának tanulmányozásához Munkács környékére, a Vereckei-hágóhoz utazott. A sajtó tudomást szerzett, és folyamatos tájékoztatást adott a körkép készüléséről, mely iránt az érdeklődés oly mértékű volt, hogy a Fővárosi Tanács átvállalta a költségeket.
Már a határidő is meg volt adva: 1893. augusztus 20.

A Tanács a körkép elhelyezésére szolgáló épület helyéül a Bimbó utca és az Állatkerti út közötti területet jelölte ki. Itt épült fel a Rotunda, melynek helyén ma a Szépművészeti Múzeum áll. A kiállítási épület vázrendszerrel épült, a falakat vashálóval erősítették. Átmérője 40 m, falmagassága 16 m volt. Egyszerre 236 fő befogadására volt képes.
tort1

1. ábra: A körkép első épülete, a Rotunda

Augusztusra még csak a színvázlat készült el 1×8-as méretben – a kész mű 15×120 méteres lett. Áprilisban Feszty Ujváry Ignác segítségével megfestette az égboltot. A tájképi részleteket Mednyánszky László, Ujváry és Spányi festették, az alakok és csoportok Vágó Pál és Pap Henrik, a táborverési jelenetek pedig Pállya Celesztin munkái.

Fesztyék nem győzték a festést, ezért több festő is beszállt a munkába: Olgyay Ferenc, Barsy Adolf, Ziegler Károly, Mihalik Dániel és köztük Feszty felesége, Jókai Róza is, ő a sebesülteket és a halottakat festette meg. Az író, színész, zenész barátok pedig, míg a festők dolgoztak, muzsikával, komédiával szórakoztatták az éjt nappallá téve dolgozó művészeket.

1894 tavaszán, amikor a kép befejezéséhez értek, Feszty maga végezte el a mű összharmóniájához szükséges utolsó simításokat. A munkálatok befejezése után Feszty hibásnak érezte magát a határidő be nem tartásáért, és a számlák kifizetése után így is 10 ezer forintnyi veszteséget tudhatott magáénak.

A kiállítás megnyitásának napja 1894. május 13-án érkezett el. Óriási volt az érdeklődés a képre, mely az 1896-os budapesti millenniumi kiállítás egyik legfőbb attrakciójának számított.

tort2

2. ábra: Az 1896-os milleniumi kiállítás plakátja

A körkép hányattatásai

A vásznat később lebontották, és Londonba szállították a Világkiállításra.
tort3

3. ábra: A londoni Világkiállítás plakátja

A jelentős költségekkel járó utaztatás hatalmas anyagi bukásnak bizonyult, ugyanis a külföldieket nem igazán érdekelte egy kifejezetten magyar vonatkozású festmény, még annak hatalmas méretei miatt sem. 1909-ben vitték vissza Budapestre, majd 1909. május 30-án sor került A magyarok bejövetele második ünnepélyes megnyitójára. A festményt az utaztatás megviselte, és rossz állapota miatt felújításra szorult. Miután befejezték a munkákat, a körkép látogatottsága egyre csökkent, ennek két fő oka volt. A főváros megváltoztatva szerződését, a Rotunda lebontásával biztosított helyet a felépítendő Szépművészeti Múzeumnak, miután a körkép egy városligeti, rosszul megépített átmeneti épületbe került.

tort4

Az egykori építmény pontos helye az akkori Vurstli, későbbi Budapesti Vidám Park területén volt található, szemben a Barlangvasúttal. A másik ok, hogy az embereket ekkorra már egyre inkább a mozgókép érdekelte, emiatt egy körkép már nem számított akkora látványosságnak, mint néhány évvel korábban.

A II. világháborúban a fővárost ért egyik bombatámadás során a körkép épülete és a festmény is károkat szenvedett. A vászon nem volt védve sem az esőtől, sem a hótól. A határmódosítások után az egyetlen megmentője, Feszty István, a festő unokaöccse „külföldivé” vált, Feszty Árpád lányának, Feszty Masának pedig nem volt lehetősége, hogy megmentse a képet. A kép darabjait később összegöngyölték és különböző raktárakban tárolták.

A körkép újjászületése

Az 1970-es években határozat született a Nemzeti Történeti Emlékpark kialakításáról Ópusztaszeren, melynek következtében megkezdődtek a restaurálási folyamatok, és a körképcsarnok építése is. A folyamat azonban 1979-ben abbamaradt, és a vászon darabjait újra hengerekben raktározták el. 1991-ben egy lengyel restaurátorcsoport nyerte el a körkép helyreállítására kiírt pályázatot. Feszty alkotása 1995-től újra az eredeti szerepét tölti be, az ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark fő attrakciójaként. A Feszty-körkép zenéjét Birinyi József szerezte, Kovács László tanítványával játszotta felvételre.

tort5

4. ábra: A körkép mai épülete Ópusztaszeren

A maga nemében egyedülálló, monumentális alkotás a romantika szemüvegén keresztül mutatja be hat egymáshoz kapcsolt jelenetben a magyarok bejövetelét a Kárpát-medencébe.

Forrás:
http://www.opusztaszer.hu/rotunda/feszty-korkep
http://hu.wikipedia.org/wiki/Feszty-k%C3%B6rk%C3%A9p

                        

Támogatóink:

banner2